Ön mennyire ítéli aggasztónak a muszlimok növekvő számát Európában?

A válaszadók 70%-a jelentős problémának tekinti a muszlim lakosság számának növekedését Európában. Az egyik fontos, jelenleg zajló  társadalmi változás az Európai Unióban a muszlim népesség sokasodása: a válaszadók 36%-a ezt igen súlyos, 34% pedig meglehetően súlyos fenyegetésnek tekinti. A megkérdezettek több mint egynegyede (28%) vélekedik úgy, hogy ez nem túlságosan súlyos fenyegetés, illetve, hogy ez semmiféle veszélyt nem jelent.

 

Valamennyi tagállamban többségben vannak azok, akik szerint a muszlim népesség gyors gyarapodása veszélyt jelent. Belgiumban és Franciaországban, ahol súlyos terrorcselekedetekre került sor, és ahol a muszlim lakosság számaránya viszonylag magas, a muszlimok sokasodását nem tekintik különösebben nagy problémának. Azokban az országokban viszont, ahol a muszlimok számaránya alacsony, az említett folyamatra többen hajlamosak problémaként tekinteni. Ez a helyzet Bulgáriában (69%), Magyarországon (53%), Lettországban (58%), Lengyelországban (51%) és Szlovéniában (54%). Az említett országok mindegyikében a válaszadók több mint fele gondolja azt, hogy a muszlim népesség növekedése igen riasztó gond.  A másik oldalon, több országban a megkérdezettek egyötöde vagy akár valamivel több mint egynegyede szerint a muszlimok sokasodása nem jelent komoly problémát. Ezen országok közé tartozik Belgium (20% van ezen a véleményen), Franciaország (22%), Németország (20%), Írország (24%), Luxemburg (28%), Hollandia (25%, Svédország (29%) és az Egyesült Királyság (19%).

 

Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet az alábbival: az EU kvótarendszer terve, ami alapján elosztanák a migránsokat az EU-s országok között

Az Európába érkező migránsok elosztását az egyes országok között betelepítési kvóta rendszer segítségével oldanák meg. Az elképzelést a válaszadók 37%-a ellenzi, 53% azonban pártolja. Tíz százalék nem válaszolt.

 

E témakör megítélést illetően is jelentős eltérést van az egyes országok között. A támogatók számaránya 10 és 76%, az ellenzők számaránya pedig 16 és 85% között változik. A legmagasabb aránya azoknak, akik nem válaszoltak – ami a válaszadók zavarát, bizonytalanságát tükrözi – Dániában volt (22%). Az EU tervezett kvótarendszerével leginkább Ausztriában (76%), Németországban (74%) és Görögországban (73%) értenek egyet a megkérdezettek. Mindhárom ország közvetlenül érintett a migrációs kérdésben, és – mint látható – üdvözlik és támogatják az EU megoldási javaslatát, főleg azért, mert úgy gondolják, hogy a migránsok személyes biztonságuk megteremtésének céljából jönnek Európába. A tervet leginkább ellenző országok csoportjába tartozik Magyarország (85%), a Cseh Köztársaság (83%), Lettország (71%), Románia (73%) és Szlovákia (80%).

Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet az alábbival: kerítésépítés az Ön országában az illegális bevándorlók megfékezéséért

A migránsok betelepítésének és kvóta-rendszerű elosztásának alternatívája lehet a határokra telepített egybefüggő kerítés- vagy falrendszer. A megkérdezettek 41%-a helyesli ezt a megoldást, míg 51% elutasítja. A megkérdezettek 8%-a nem adott választ.

Az egyes országokban kialakult vélemény nem egységes: az egybefüggő határakadályt támogatók aránya 20 és 82% között változik. Magyarországon és Bulgáriában a legmagasabb a felvetést pártolók aránya: Magyarországon a támogatottság 79%-os, Bulgáriában 82%-os. A legkisebb mértékben Portugáliában (19%) és Luxemburgban (22%) támogatják a javaslatot.

Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet az alábbival: a bevándorlási problémákat Európa nem tudja egyedül megoldani, globális megoldásra van szükség

Míg a határakadályokat illetően nagyfokú a vélemények eltérése, az európai állampolgárok szinte egyöntetűen támogatják a globális megoldást. A válaszadók 91%-a szerint Európa nem tud egyedül megbirkózni a migrációs problémával, és ezért globális megoldásra van szükség.

 

Ellentétben a korábbi témakörökkel, ennél a kérdésnél tehát nincs nagy eltérés az egyes országok vélemény arányai között. Az azonban egyértelműen kiderül, hogy a megállapítással a legtöbben Portugáliában, Finnországban, Svédországban, Olaszországban, Spanyolországban és Németországban értenek egyet (93-94%-os támogatottság). Magyarországon ugyanakkor a válaszadók 15%-a nem ért egyet vele.

Összességében az Európai Unió lakosságának 84%-a úgy gondolja, hogy az illegális bevándorlás aggasztó probléma.

Ön mennyire ítéli aggasztónak az illegális bevándorlók áramlásának problémáját az Ön országába jelenleg?

A globális megoldás felvetése mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy az európai állampolgárokat milyen mértékben aggasztja az illegális bevándorlás a saját országukba. A felmérés azt mutatja, hogy a válaszadók 49%-a az illegális bevándorlást nagyon súlyos, további 36% pedig meglehetősen súlyos problémának tartja.

 

A tagállamok lakosságának kétharmada szerint tehát az illegális bevándorlás jelentős probléma. Három olyan ország akadt, ahol kiugróan magas azoknak az aránya, akik szerint az illegális bevándorlás nem jelent súlyos problémát: Írország (22%), Luxemburg (25%) és Lengyelország (23%). Három országban viszont épp a problémát igen súlyosnak ítélők aránya volt az átlagosnál magasabb: Bulgáriában (68%), Romániában (63%) és Szlovéniában (63%).

Az európai állampolgárok többsége szerint a bevándorlási hullám növeli a terrorizmus veszélyét és a bűncselekmények számát, veszélyezteti továbbá az érintett országok kulturális integritását. A kérdőívben kitértünk a tömeges bevándorlás feltételezett vagy valós társadalmi és gazdasági hatásaira. A kérdőívben megnevezett hatások a következők: a bűnözés mértékének növekedése; a terrortámadások veszélyének növekedése; az állástalálás nehézségei; a nemzeti kultúra és a nemzeti identitás eróziója.  A válaszadók több mint 50%-a értett egyet azzal, hogy a mind a négy megjelölt tényező problémát jelent.

Kérem mondja meg, hogy Ön szerint az alábbi állítás inkább igaz vagy inkább hamis: a bevándorlási hullám növelni fogja a bűncselekmények számát a jövőben az Ön országában

A válaszolók többsége egyetértett abban, hogy a bevándorlók beáramlása fokozhatja a bűnözést az országukban: a válaszadók 65%-a volt ezen a véleményen.

 

A spanyolok tartanak a legkevésbé a bűnözés mértékének a bevándorlás okozta növekedésétől: a válaszadók 50%-a értett egyet az állítással. Hasonló mértékben helyeselték az állítást Írországban (53%) és Luxemburgban (52%). A legnagyobb mértékben a Cseh Köztársaság válaszadói aggódnak: itt a megkérdezettek 90%-a vélekedik úgy, hogy a migráció veszélyezteti a közbiztonságot.  Észtország (86%), Finnország (81%), Magyarország (84%), Lettország (90%), Litvánia (82%), Szlovákia (82%) és Szlovénia (81%) lakosainak többsége ugyancsak tart a bűnözés növekedésétől.

Kérem mondja meg, hogy Ön szerint az alábbi állítás inkább igaz vagy inkább hamis: a bevándorlási hullám növeli a terrorizmus veszélyét az Ön országában is

Ezen túlmenően, az európai állampolgárok úgy vélik, hogy a terrorveszély közvetlen összefüggésben áll a migránsok beáramlásával. A válaszadók 65%-a egyetért azzal az állítással, hogy a migránshullám fokozza a terrorveszélyt az országukban. Miként az előző kérdésnél, azoknak a számaránya, akik nem válaszoltak, itt is igen alacsony (1%).

 

A legkevésbé a luxemburgiak tartanak attól, hogy a migránshullám fokozza a terrorveszélyt: többségük (54%) nem osztja ezt a véleményt. Ugyanúgy, mint az előző kérdésnél, a spanyol válaszadók fele helyesli az állítást.

A terrorveszély fokozódásától a leginkább Lettországban (88%) tartanak. A lakosság nagyobb része aggódik ettől Bulgáriában (80%), a Cseh Köztársaságban (84%), Észtországban (84%), Magyarországon (85%), Litvániában (85%), Romániában (80%) és Szlovákiában (81%).

Kérem mondja meg, hogy Ön szerint az alábbi állítás inkább igaz vagy inkább hamis: a bevándorlás megengedése megváltoztatná az Ön országának kultúráját, identitását

A válaszadók 63%-a véli úgy, hogy a bevándorlás megváltoztatja az országuk kultúráját és identitását, míg 36% úgy tartja, hogy ez az állítás téves. Csupán 1%-nak nem volt határozott véleménye.

 

Azok számaránya, akik az állítással egyetértenek, különösen magas Hollandiában és Svédországban, ahol 81%, illetve 79% gondolja azt, hogy a bevándorlás megváltoztatja az országuk kultúráját. A romániai válaszadók a skála másik végén találhatók: szerintük nem igaz az, hogy a bevándorlók veszélyeztetnék a románok nemzeti identitását és kultúráját.  Romániában a válaszadók 64%-a utasította el az állítást. A horvátok 40%-a, a franciák 48%-a, a lengyelek 44%-a, a portugálok 43%-a és a spanyolok 45%-a van meggyőződve arról, hogy nemzeti kultúrájukat nem fenyegeti veszély.

Kérem mondja meg, hogy Ön szerint az alábbi állítás inkább igaz vagy inkább hamis: a bevándorlási hullám csökkenti az állampolgárok munkához jutásának esélyét

A bevándorlás hatásait egy negyedik megközelítésben is vizsgáltuk: a munkaerő-piac szempontjából. A válaszadók fele szerint a migráns-hullám csökkenti az ország saját állampolgárai számára kínálkozó álláslehetőségek számát. A válaszadók másik fele pedig pont az ellenkezőjét gondolja. Csupán 1%-nak nem volt határozott véleménye.

 

A helyeslő válaszok aránya 30 és 69% között változott. Leginkább a máltai és a ciprusi válaszadók tartanak attól, hogy a migráció hatására elveszíthetik a munkájuk: előbbinél 69%, utóbbinál 67% értett egyet az állítással. A kijelentést ellenzők aránya a legmagasabb Luxemburgban, a Cseh Köztársaságban és Németországban (mindhárom helyen 57%), ahol tehát kevesebben aggódnak amiatt, hogy migránsok vehetik át a munkájukat. A négy megjelölt veszélyforrás fontossági sorrendje országról országra változik. Németország volt az egyetlen, ahol ez a sorrend (a legfontosabbal kezdve) a következőképpen alakul: hazai kultúra eróziója (74%), terrorizmus (70%), bűnelkövetés (68%), munkahelyek (41%).  A magyar válaszadóknál a fontossági sorrend a következő: terrorizmus (85%), bűnelkövetés (84%), a kultúra eróziója (73%), munkahelyek (52%). Ugyanez a sorrend alakult ki a litvánoknál és a bolgároknál. Az országok túlnyomó többségében a legkevésbé az állások elveszítésétől tartanak. A spanyoloknál tapasztalható a legegyenletesebb eloszlás a négy fenyegetési tényező között. A legjelentősebb eltérés e téren Romániában és a Cseh Köztársaságban, ahol közel 50%-os eltéréseket is mértünk.